Halhatatlan szerelem - Utolsó szívdobbanás 2. fejezet

Ezt Hisztysnek küldöm az örök optipistának:D
És Beneesmenek....:D
Meg mindenkinek akinek tetszik....


Halhatatlan szerelem – Utolsó szívdobbanás
2. fejezet
Meghalt. Legszívesebben üvöltenék a fájdalomtól. Fel kell kelnem, El kell intéznem, hogy végső nyugalomra helyezzék hőn szeretet apámat, aki miattam halt meg….
Minek kellet nekem játszani az erőset és a rendíthetetlent.. Ha feladtam volna, magam ő még élne.
Elmondta világosan, hogy el fog kapni, de azt hittem blöffölt mikor azt írta, hogy megöli… én nem akartam ezt.. Inkább magamat adtam volna undorító kezébe. Csak az apám élne, csak ő élne én nem számitok. Hülye ígéretek. Megígértem neki még anno hogy nem csinálok hülyeséget, nem bántom magam.. De az a legnagyobb fájdalom, ha nincs melletted jó apád… Ha nem ölel át nyugtatólak minden nap… ha nem néz többet meccset, ha nem ordibál veled, hogy szedd össze magad, ha nem látod, hogy szerencsétlenkedik a konyhába, ha nem kell neki minden nap főznöd, és ha nem kell elmondanod neki hogy, szereted.
Megkell tennem Charlie ért a dolgokat elbujdosok, Viktória előtt keresek egy Vega vámpírt aki átváltoztat és hideg vérrel megölöm Viktóriát… Ha neki az a mottója hogy társat Társért akkor nekem az lesz hogy mindenáron kinyírjam Viktóriát….
Igen, ez lesz a terv. De előtte meg kell, mosnom könnyekkel áztatott arcom fel kell kelnem innen elkell mennem a kórházba, elkell mindent intéznem…. Renée-t felkell hívnom. Innen el kell költöznöm új életet kezdeni új külsőt ölteni. Meg kell változatnom az alteregóm. Eladom ezt a házat.
Hisz’ Charlienak csak én vagyok. Nincsen neki rokona csak én. Mindig is magányos farkas volt, és az is maradt élete végéig…
Felballagtam a fürdőbe és megmostam arcom.
Elindultam ki és rájöttem, hogy nem tudom, hogy jutok el a kórházig…. Ekkor a felhajtón megláttam Charlie rendőr kocsiját és bepattantam.
Uhh én még ezt sohasem vezetem, mert elvileg civileknek tilos. Na, mindegy…. hajrá… Ott volt a kesztyűtartóba a pótkulcs.
Egészen a kórházig vezettem kisseb nagyobb vezetési hibákkal……. Annyira nem érdekel, hogy a megengedett sebességhatár kétszeresével hajtottam az sem érdekelt, ha átmegyek a piroson… Még az sem, hogy egy nénit majdnem elütöttem és utána hangos szitokszavakkal próbálta tudtomra adni nem tetszését vezetési stílusomat illetően….
Beértem a kórházba és futólépéssel mentem a recepció felé. Ők ott eligazgattak majd szépen elintéztem mindent. Elmentem a bankhoz ahol a pénzünk volt. Beszéltem az ottani emberekkel… megbeszéltük a végrendeletét. Rám hagyja mindenét. Kivéve a plazma tévét, azt Billyre a legjobb barátjára meg a horgász cuccát is rá hagyja.
Kissé megdöbbentem, amikor több számjegyű számot mondtak a pénzére. Tudtam, hogy jól állunk anyagilag dehogy ennyire. Rám hagyja az összes pénzét a házát. Kiderült, hogy vett nekem ballagásra egy nagyon, nagyon, nagyon méreg drága kocsit, amit meg is kaptam egy gyönyörű Aston Martin db9 es. Isteni szép… rögtön beleszerettem. Habár édesapám hiányát semmi sem pótolhatja. Felhívtam anyut is aki azonnal mondta költözzek hozzá de ezt szépen lerendeztem azzal hogy főiskolára megyek ahogy Charlie akarta mindig. Nem fogok anyuval találkozni. Viktória megtalálná őt is.
Bepakoltam minden cuccomat… Elintéztem mindent. El fogom adni a házat, vannak is már érdeklődök. Jó kis summát kapok érte. Az biztos. Ez egy szép takaros ház. A londoni egyetemre fogok járni. Remélem elég északon lesz ahhoz, hogy találjak pár Vega vámpírt…
Remélem szerencsém lesz és nem valami emberölővel találkozok. Bepakoltam mindent édes drága kocsimba és elindultam a Seattle reptérre ahol felszálltam gépre és a kocsimat utánam küldetem…
Megérkeztem London felhős városába meg is érkezett nem sokra rá a kocsim, amit vettem házat az az erdőben volt és szép üveges volt. Hasonlított a régi családom házára. Állj Bella Stop. Nem gondolhatsz senkire. Se apádra se régi családodra. Se anyádra. Se Viktóriára. Se senkire. Csak magad vagy. Csak a cél lebegjen a szemed előtt. Senkit sem szabad megkedvelned…. SOHA: Legyél olyan, mint egy jégcsap.
Amint ezt megbeszéltem magammal berendezkedtem a házamba és elmentem a legközelebbi bevásárlóközpontba és vettem magamnak minden félét magas sarkútól kezdve a mély dekoltázsú felsőig szőke hajfestéket is vettem. Minden olyan cuccot, amit a régi Bella nem venne fel. Viszont ez már egy másik Bella, és már nem Bella hanem Isabella. El fogom az egész eddigi életemet felejteni.
Amint ezzel végeztem beiratkoztam az egyetemre. Hétfőn kezdhetek.
Haza mentem az óriási gardróbomba bepakoltam a tömérdek ruhámat a hűtőbe a kaját. Ma nem volt kedvem főzni ezért pizzát rendeltem mikor megjött jól laktam majd felmentem az emeletre a fürdőbe és befestettem csokoládébarna hajamat szőkére. Miután ezzel is végeztem megcsodáltam magam a tükörbe a hajam szép volt jól nézett, ki de az arcom beesett csúnya szomorú volt.
Felkentem magara egy kis krémet, nem mintha segítene, de akkor is és szépen lefeküdtem újdonsült ágyamba feküdni. A holnapi napra sok szerencsét kívántam magamnak. Reméltem, hogy új életembe lesz egy kis fény az alagút végén. És nem tévedtem… de nem tudtam még akkor, hogy a vakító fény után, vagy előtt milyen sötétség van.