Starlight 9. fejezet

9. fejezet
Az erőnk 1. rész
(Bella szemszöge)
Elkezdtünk futni felfelé a 3. emeletre hol eddig csak Edward és az én szobám meg a vendégszoba volt. Most itt van Stelláék szobája és Leila-é is. Edward szépen bevezetett Eli szobájába, ami rózsaszín volt, és tele Barbie babákkal, plüssökkel és egy kiságy és egy normális ággyal is. A földön ült Esme és a kicsi. Esme melegen ránk mosolygott és intett nekünk. Én tartottam egy kicsit a Leila- val való érintkezésről, mivel sokkal erősebb vagyok. Edward látta tétovázásomat és egy kicsit tologatni kezdett. Még mindig gyökeret eresztve álltam erre ő felkuncogott és a fülembe suttogott:
- Nyugi nem harap – mondta viccelve majd hozzátette tök komolyan – Leszoktattuk róla!
- Harapott? –rökönyödtem meg én eddig azt hittem, hogy csak Reneesme harapott, nos, úgy látszik tévedtem.
- Igen, amikor az anyaméhben volt akkor is harapott- mondta nekem Esme szeretettel.
- Szia, kicsikém, megengeded, hogy játsszak veled? –kérdeztem gügyögve, mert előtörtek belőlem az anyai ösztönök.
Ekkor Edward felnevetett mögöttem.
- Annyira azért már nem kisbaba, hogy gügyögj hozzá. –nevette
1 óráig játszottunk Leila-val utána elkezdünk szélsebesen futni Edwarddal és Esme-vel a családi rét felé. Persze Leila –t már megint otthon hagytuk, mert nem lehet tudni mit, hoz nekünk a jövő.
Amikor odaértünk akkor rögtön Stella felé közeledtem, de Edward utánam kapott.
- Ne csináld, ők már itt vannak egy ideje és gyakorolnak és Stella új képessége is megvan, már épp azt próbálja uralni. –mondta és fejével Stelláék fele bökött ahol Stella tenyerébe tűz éget. Én erre megijedtem és arra gondoltam bárcsak elolthatnám, ekkor az égből egy vít oszlop nőtt és telibe találta húgomat aki prüszkölve ugrott el és mérgesen nézett rám.
- Na, hugi kaptál egy hideg vizes zuhanyt – röhögte Emmett most már a nevetéstől a földön.
- Ha ha nagyon vicces idióta, de nem a te ruhád ázott szanaszét –dühöngött húgom én pedig oda futottam hozzá és elkezdtem mentegetőzni.
- Bocsi annyira sajnálom, én nem akartam nem is tudtam, hogy ilyenre képes vagyok meg tudsz bocsájtani? Megteszek neked valamit, hogy kiengeszteljelek. –mondtam meggondolatlanul
Stella elgondolkodó fejet vágott majd biztos valami viccesen talált ki, mert Alice elkezdett nevetni.
- Mindenki menjen Emmett közeléből –mondta Alice vigyorogva
- Most, mért? –kérdezte döbbenten Emmett
- Nővérkém megvan a feladatod és akkor megbocsájtok – mondta ördögien vigyorogva én meg nyeltem egyet – Le kell egy ugyan ilyen bombával locsolnod magadat is és Emmettet is.
- Hát… nem is tudom – kezdtem, de a boci szemei meghatottak – Oké
- Nem nem nem nem nem – ismételgette Emmett de egyszerre kapott ő is egy hideg zuhanyt, majd én következtem elugrottam egy olyan helyre ahol nem kap el senkit a víz, és én kaptam az eddigi legnagyobbat, akkorát, hogy az egész családot beterítette én erre csak ennyit tudtam mondani
- Hupsz – vigyorogtam, amíg a többiek is nevettek, kivéve Emmett aki nekem akart játékosan ugrani, de amint 1 méteres körzetembe jött kapott még egy hideg zuhanyt, mert egy szép vastag vízfalba ütközött, amit nem épp szándékosan csináltam.
- Hogy az a… – és itt egy gyönyörűt káromkodott, de mindezt nevetve
- Hé Emmett ezt már nem kéne –mondta vihogva Jazz és még rátett egy lapáttal.
– Gyerekek is vannak itt – és játékosan befogta Reneesme fülét
- Hé, nem vagyok én olyan „gyerek” – nevette Reneesme
- Dehogynem – mondtuk egyszerre férjemmel
Összesen 2 órát hülyéskedtünk el. De ebben az időben is csakis a képességeinkkel. A harmadig órában átváltottunk komolyba.
- Na, lányok akkor próbáljátok magatokat körbeölelni a képességetekkel és menjetek egymásnak. – mondta Carlisle és Edward meg Dem felszisszent
5 perce próbálkozunk, de semmi, utána viszont a 6 perc környékén sikerült mindkettőnknek.
Elkezdtünk egymásnak szaladni, de ahogy összeértünk „robbantak az erők” és mindketten 10 métert repültünk és vagy 3 fának a végét jelentettük.
Amint földet értem máris Edward termett mellettem Reneesme -vel együtt és csak aggódtak.
- Anyu jól vagy? –kérdezte Nessi és én bólintottam
- Kicsim, kicsim, biztos? Ne nézzen meg Carlisle? –kérdezte most szerelmem erre pedig fejcsóválás volt a válasz és megpróbáltam felállni, ami 2 próbálkozás után sikerült. Egyből húgom felé szaladtam és megnéztem, hogy ő hogy van…
Amire én odaértem már ő is talpon volt.
- Stella jól vagy? –kérdeztem aggódóan hisz’ a testvéremről van szó.
- Persze, de ezt többet ne csináljuk. –mondta nevetve
- Oké – ezzel el volt intézve a „nagy” beszélgetésünk és folytattuk ahol abba hagytuk
Amikor végeztünk már régen este volt. Sok-sok dolgot tudtunk meg a képességeinkről. Többek között azt is, hogy én a vizet, ős a tüzet uralja. A régi képességünkkel tudjuk vegyíteni az újat. Ezt a pajzsokkal próbálgattuk, és míg Stella tűzpajzsot én vízpajzsot tudok csinálni. Olyat, amit Emmett már megtapasztalhatott, amikor nekem akart támadni.
Amikor hazaértünk Esme felment a kicsihez, lefektetni, de nem volt sok feladata, mert már az igazak álmát aludta.
- Na, jó tehát összegezzük – kezdte Carlisle – Bella új képessége a víz, míg Stelláé a tűz. Lehet vegyíteni a régi képességekkel és a kesztyűre szükségetek lesz, hogy nehogy robbanásokat idézzünk elő. Másra úgymond csak a megnövekedett testi erőtök a veszélyes. Gyorsabbak vagytok, úgy látszik, majd azt le kell mérnünk és ehhez Edward szükségét kell, kérdünk és Jacobét.
- De nekem nem hagy valami nyugodtan –mondta Rosalie
- És micsoda? –kérdeztük egyszerre
- Hát, hogyha erősebbek meg tehetségesebbek, akkor szerintetek nem akarja majd valaki megkaparintani őket? –kérdezte és vigyorogva vette észre ledöbbent arcunkat, amikor leesett mit akart mondani
- A V… o… l… t… u… r… i… – dadogta Reneesme és megjelent az első könnycsepp a szemébe.